Pages

Ads 468x60px

A San Francisco nyerte a védelmek csatáját

Az első félidőben az újonc Russell Wilson volt a meggyőzőbb a két irányító közül, de mivel elkapói rendre hibáztak a kritikus helyzetekben, a Seattle Seahawks nem tudott jelentős előnyre szert tenni a szünet előtt. A pihenőben Greg Roman, a San Francisco 49ers támadó koordinátora megfelelően módosította egysége játékát, amely az összesen 182 yardig jutó Frank Gore vezetésével a harmadik és a negyedik negyedben több pontot szerzett, mint a két csapat együtt az első kettőben, így a Niners győzelemmel tudta orvosolni a New York Giantstől elszenvedett megalázó vereséget, és csoportja élére állt.
Noha a 3–6-os félidei eredmény alapján ez valószínűleg nem tűnik nyilvánvalónak, bizonyos szempontból érdekes első két negyedet láthattak a Candlestick Park nézői: két betonkemény védelem, ehhez hasonlóan megalkuvást nem tűrő futók ellen – a küzdelem mellett persze elmaradhatatlan volt a kakaskodás is, hiszen csoportrangadót játszottak a nyugati parti alakulatok, a San Francisco és a Seattle. A két irányító közül az újonc Russell Wilson kezdett magabiztosabban, és ez jelentkezett is az eredményjelzőn, sőt a Seahawks előnye lehetett volna még komolyabb is, ha Wilsont nem hagyják cserben elkapói ezen a szinten nem túl nehéznek számító labdáknál.
A félidei elemzéseknek köszönhetően aztán az Alex Smith vezette támadósor már hatékonyan célozta meg a Seattle gyenge pontjait a harmadik harmadtól, és elsősorban Frank Gore munkájának köszönhetően egy drive alatt több first downt szereztek, mint az egész első félidőben, majd Delanie Walker elkapását követően eredményesen zárták le a támadást, 10–6.
A következő támadássorozat meghozta a mérkőzés első labdavesztését: Wilson ezúttal túlzottan is magabiztos volt, bevállalta a vészjóslóan közeledő NaVorro Bowman által neki szánt ütést, és bedobta három védő közé a labdát, amit Dashon Goldson szépen le is húzott, ezzel megadva a lehetőséget az egészen bemelegedett Smith-nek és társainak az előny növelésére.
Miután falemberei szép nagy lyukat nyitottak Frank Gore-nak a védelem közepén – ekkor már a negyedik negyed elején jártunk –, a San Francisco running backje meg sem állt a Seattle vörös zónájáig, szinte ziccerbe hozva ezzel csapatát. Itt viszont kicsit talán megzavarta az addig jó ritmusban játszó Alex Smith-t cseréje, Colin Kaepernick bevetése egy QB-futás erejéig, és harmadik downnál ő is meggondolatlanul eresztett el egy passzt, ami után Brandon Browner szedte le a disznóbőrt. A Seahawks viszont nem tudta kihozni a játékszert saját red zone-jából, a punt után pedig Ted Ginn Jr. biztosított kiváló indulópozíciót a hazai támadóknak.
A futók és a fal együttműködésének köszönhetően ismét mélyen bejutott a Seattle vörös zónájába a 49ers, és ezúttal el is hoztak onnan három pontot David Akers mezőnyrúgásával, de ennek már nem igazán volt jelentősége, mivel a Seahawks a mérkőzés hátralevő részében már nem volt képes first downt elérni, így az eredmény a későbbiekben nem változott: San Francisco 49ers–Seattle Seahawks 13–6.